Az antioxidánsok hatása és a tüdőrák
2008.11.28 Egy, nemrégiben az Egyesült Államokban végzett vizsgálatban 1975 és 1993 között diagnosztizált tüdőrákban szenvedő betegek, valamint egészséges személyek vérének C-vitamin, alfa- és béta-karotin, cryptoxanthin, lutein/zeaxanthin, likopin, alfa-tokoferol, E vitamin-hatású vegyület, szelén szintjét valamint peroxyl-gyök abszorbciós kapacitását vették górcső alá. A vizsgálat célja az említett antioxidáns hatású anyagok és a tüdőrák kockázata közötti összefüggések mélyebb megismerése volt. A vizsgálatba megközelítőleg 2000 vérmintát vontak be. A megállapítások a következők voltak: 258 tüdőrákban szenvedő vérében az 515 kontrollhoz viszonyítva jelentős (szignifikáns) mértékben alacsonyabb cryptoxanthin, béta-karotin és lutein/zeaxanthin szint volt kimutatható. Mérsékelt, nem szignifikáns mértékű pozitív irányú eltérés volt kimutatható az alfa-karotin és a C-vitamin vonatkozásában. A likopin, az alfa-tokoferol, a szelén és a peroxyl-gyök abszorbciós kapacitás vonatkozásában pedig csupán jelentéktelen különbség volt felfedezhető a két csoport vérmintái között. A vizsgálat során külön elemzéseket végeztek a két nemre, valamint a dohányzási szokásokra külön bontásban vizsgálták a sosem cigarettázó, az alkalmanként, valamint a rendszeresen dohányzók mintáit vonatkozóan is. A vizsgálat konklúziója szerint a béta-karotin néhány, a tüdőrákkal szembeni védőfaktor jelzője. A crypoxanthin, az alfa-karotin és a C-vitamin potenciális védőhatásával kapcsolatban még további vizsgálatok elvégzése tűnik indokoltnak. Addig is, amíg sikerül a tüdőrák megelőzésében specifikusan bevethető antioxidáns hatóanyagot azonosítani, a szakemberek továbbra is a dohányzás mellőzését annak passzív formájának visszaszorítását is és a védő hatású tápanyagokban gazdag zöldségfélék, gyümölcsök bőséges, napi legalább fél kilogrammnyi mennyiségben történő fogyasztását javasolják.
2008.11.28 Forrás DR. INFO |
Az étcsoki védi a szívet Egy kis kockányi étcsokoládé naponta védi szívünket a gyulladástól és más szívproblémáktól, állítják olasz kutatók. A tejcsokoládé nem felel meg erre a célra. A Moli-sani elnevezésű projekt az egyik legnagyobb eddig lefolytatott egészségügyi tanulmány Európában írja a LiveScience című internetes tudományos portál. A tanulmány amely teljes terjedelmében a Journal of Nutrition című táplálkozástudományi folyóirat legutóbbi számában jelent meg napi 6,7 gramm étcsokoládé elfogyasztását találja optimálisnak. A kutatók 4849 egészséges ember vérében vizsgálták egy, az érrendszeri gyulladást jelző fehérje mennyiségét. A kakaóbabban többféle antioxidáns is található, elsősorban a flavonoidok és más polifenolok vannak kedvező hatással a gyulladásos folyamatokra mondta Romina di Giuseppe kutatásvezető. A vizsgálat eredménye szerint a rendszeres étcsokievők vérében alacsonyabb volt a káros fehérje mennyisége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a több csokoládé még jobb eredményt hozna. A szokásos 100 grammos táblával számolva hetente fél tábla csokit majszolhatunk el gyógyhatású szerként. Az optimális mennyiség fölötti csokoládé fogyasztása eltűntette az előnyöket. Forrás. MTI 2009.09.24
2008.09.29 |
A sport jót tesz az őssejteknek is
A gothenburgi Sahlgrensa Akadémia kutatói mutatták ki első ízben, hogy a testedzés segíti az őssejtek növekedését, illetve a viselkedésfejlődést olyan fiatal egerek esetében, akik besugárzás hatására agykárosodást szenvedtek. A kutató szerint az eredmények felhasználhatók olyan gyerekek esetében is, akik az agydaganatra kapott sugárterápia miatt szenvedtek károsodást. Az agydaganatra alkalmazott kezelés gyakran vezet tanulási és emlékezeti nehézségekhez, mely a figyelemzavarral hozható összefüggésbe. Ezek a tünetek a sugárkezelés károsító hatásának tulajdoníthatók, mert a sugárzás nem csak a rákos sejteket pusztítja el, de az őssejteket is, melyek a hippokampuszban találhatók, a memóriáért felelős agyi területen - írja a MediPress. Dr. Andrew Naylor már korábban is tanulmányozta a testedzés őssejtekre gyakorolt hatását, Klas Blomgren adjunktus pedig a besugárzás hatását az agysejtekre. Georg Kuhn professzorral, aki az agyi őssejtek területén végzett úttörőmunkát, megvizsgálta, hogy a testedzés helyreállíthatja-e az agy bizonyos, korábban károsodást szenvedett területeit. Kilenc napos egereket kezelte sugárzással, melytől károsodott az agyuk, ugyanúgy, ahogy a rábeteg embereknél. Az egerek fele lehetőséget kapott arra, hogy szabadon használhassák a mókuskereket. 13 hetes korukban egy nyitott térbe helyezték őket, hogy szabadon mászkáljanak. Közben felmérték és elemezték a viselkedésüket, mozgási mintáikat. Az eredmények azt mutatták, hogy a sugárral kezelt egerek motoros aktivitása megnövekedett, mozgásmintájuk megváltozott. Ha lehetőséget kaptak a mozgásra, akkor ez az elváltozás később normalizálódott. A testgyakorlást végző egerek agyi őssejtjeinek száma 50 %-al több volt, mint azoknak, akik nem mozoghattak. A kutatók még azt is meg tudták állapítani, hogy az újonnan kialakuló idegsejtek kevesebb elágazást hoznak létre a besugárzással károsított agyban, ráadásul rossz irányba is mutattak. Érdekes, ha az állatokat hagyták mozogni, az idegelágazások normalizálódtak. Az eredmények azt sugallják, hogy a sugárzás káros hatása az agytumorban szenvedő gyerekeknél csökkenthető, ha felügyelet mellett érdekes és vidám gyakorlatokat végezhet. - mondta Georg Kuhn professzor.(Forrás: Stop.hu)
2008.09.08
|
Fejbőrből őssejt? Őssejtet bőrből, bőrt őssejtből. Ez a lényege annak az új módszernek, amellyel a nehezen gyógyuló fekélyeket és égési sérüléseket gyógyítják Szegeden. A hajas fejbőrből nyert őssejteket juttatják a sebbe, ahol azok meggyorsítják a regenerálódást. Az égések, fekélyek esetében nagy felületen hiányzik a bőr, ami fertőzésveszélyt jelent. Az eddigi hagyományos eljárás esetén például a combról vett bőrt ültették át. A hajas fejbőr, mint adóhely, ideális, hiszen a mintavételt követően egyszeri kötéssel már 5 nap alatt meggyógyul. A beteg egészséges bőrsejtjeit ültetik be a sérült területre. A hajas fejbőrben, a szőrtüszők mélyén nagyon sok bőr-őssejt található, és ezzel a mintavételi módszerrel ezekhez az őssejtekhez hozzá tudunk férni. Az így kapott bőrsejtekből képzett oldatban, ha sok őssejt van, akkor ezek a sejtek nagyon sok növekedési faktort tudnak termelni, és képesek arra, hogy sokáig megőrizzék az osztódó képességüket – mondja Dr. Szabad Gábor, a SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi tanársegédje. 9 négyzetcentiméternyi bőrből 100 négyzetcentiméternyi terület gyógyítására elegendő sejtet nyerhetnek három heti tenyésztéssel. A bőr-őssejt lefagyasztható, így később, ha szükséges, bármikor felhasználható.(Forrás: Duna Tv)
2008.09.08 |